Kiállítás

Az osztály munkatársai 2000-ben kialakítottak egy fonetika történeti kiállítást, mely az eszközfonetika Magyarországon használt eszköztárás mutatja be. A kiállítás előzetes egyeztetés után megtekinthető (321-4830/172).

A kiállításról

A cél a beszédkutatásban használt eszközök és eljárások bemutatása a mechanikus beszélőgéptől kezdve napjainkig. A beszélőgép és egyes műszerek működés közben is láthatók, hallgathatók. A kiállított tárgyak leírását és használati sajátosságait tablók szemléltetik (magyar és angol nyelven). A bemutatott eszközöket az elmúlt évtizedekben számos kutatásban alkalmazták, és a kapott eredmények alapján értékes munkák születtek.

A magyar beszédkutatásnak a kezdetektől kettős célja volt: az elméleti ismeretek növelése és a gyakorlati alkalmazhatóság kidolgozása. Kempelen Farkas több mint kétszáz évvel ezelőtt, a 18. század végén beszélőgépet épített, amely emberi hangképzés nélkül volt képes szavak és rövid mondatok megszólaltatására. Bármilyen nyelven meg lehet a beszélőgépet szólaltatni. Kempelen ezzel megnyitotta az ember és a gép közötti kommunikáció lehetőségét. A magyar beszédkutatás már a kezdetektől más tudományágakkal együttműködve fejlődött, mint a fülészet, a gégészet, a logopédia, a gyógypedagógia, a fizika, a műszaki tudományok.

A 19. század végén, a 20. század elején a fonetikusok rendszerint saját eszközeikkel dolgoztak, ezek jó részét ma már csak tanulmányaik leírásai őrzik. A kiállításon látható a palatográfia eszközőse, amivel a kiejtés következtében létrejött lenyomatot lehetett látni a szájpadláson, illetve a nyelven.

A kísérleti beszédkutatás első eredményei alapján, a 20. század első harmadában, sokan úgy gondolták, hogy az eszközökkel azonnal megoldható a beszédhibák javítása vagy az idegen nyelvek kiejtésének megtanulása. Noha ezek az elvárások nem teljesültek közvetlenül, a tudományág hihetetlen fejlődésnek indult.

A beszéd rögzíthetősége, a mechanikus és elektromos eszközök, a ’látható beszéd’, a hangszínkép-elemzés, végül pedig a számítógép alkalmazása lehetővé tették az emberi hangképzés egyre pontosabban megismerését. Az egyik nagy eredmény a korszerű beszédelőállítás, így – – kétszáz év elteltével – – újra elérkeztünk az ember és a gép közötti kommunikáció megvalósításához.

A kiállításon látható az első számítógép, amely a beszédkutatást szolgálta, valamint azok az eszközök, amelyeket a mesterséges beszéd felhasználásával fejlesztettek ki, és jelenleg is alkalmaznak a gyakorlatban (például a gyermekek beszédhallásának vizsgálatára).

Az egyedülálló kiállításon ma már ritkaságszámba menő eszközök láthatók; a legtöbbnek a pontos működését és működtetését ma már csak kevesen ismerik.

Ismertető tanulmányok a kiállítással kapcsolatban

  • Gósy, M.: From Stomatoscopy to BEA: The History of Hungarian Experimental Phonetics. Proceedings of 17th ICPhS. Hong Kong, 2011. 172-175. Download
  • Nikléczy Péter, Olaszy Gábor: Kempelen Farkas beszélőgépének rekonstrukciója. Beszédkutatás 2002. 5-17.  Download

Néhány fotó a kiállításról

kiallitas12

kiallitas10

003

007

012

001

005