Olvasnivalók

Az alábbiakban fonetikai és pszicholingvisztikai könyveket és előadásvázlatokat kínálunk olvasásra. A könyvekről rövid ismertetőt adunk, ha lehet online elérhetőséggel, valamint néhány elhangzott előadás vázlatát tesszük hozzáférhetővé.

Ugrás a könyvekre
Ugrás az előadásokra

Könyvek

Morfémák időzítési mintázatai a beszédben

szerzők: Gósy Mária és Krepsz Valéria
MTA Nyelvtudományi Intézet, 2017, Budapest

A beszédben szavakkal fejezzük ki gondolatainkat; szavakkal beszélgetünk másokkal, szavakkal közlünk információkat… A nyelvészetben a szó definíciója többféle, elemzése sokrétű. Noha a szavak nyelvi természetéről sok mindent tudunk már, számos sajátossága még feltárandó. Ezek egyike az időzítés, amelynek kutatása során arra keresünk válaszokat, hogy miként ejtjük ki a szavakat és azok alkotórészeit a rendelkezésre álló időkeretben.

A jelen kötet a magyar beszéd szavainak, igekötőinek és toldalékainak jellemzőit tárgyalja az időzítés szempontjából óvodáskorúak, tinédzserek, valamint fiatal, középkorú és idős felnőttek beszédében. Az első kérdéskör a szavak belső időviszonyaival foglalkozik, a második a frázisvégi nyúlás jelenségét ismerteti, a harmadik megközelítésben jellegzetes szóejtéseket (szünetet tartalmazó és redukált szavakat) vizsgálnak.

A szerzők elemzik a szótövek, egyes toldalékok és igekötők időtartamait, azok belső arányait, valamint a szavak hosszának hatását az ejtési időtartam alakulására vonatkozóan. Választ kapunk arra, hogy miként rövidülnek a hosszabb szavak, milyen hosszúak az egy és a több szótagból álló lexémák, milyen az időtartama a különféle morfémáknak, így az igekötőknek, a szótöveknek, avagy a toldalékoknak a különböző hosszúságú szavakban. A szerzők több kutatásban foglalkoznak a frázisvégi nyúlás jelenségével, az utolsó szótagi beszédhangok és ezen szótagok időzítési sajátosságaival, az eltérő hosszúságú szavak jellemzőivel és a különböző életkorú beszélők ejtésével. A szavak ejtésére a spontán beszédben számos tényező hat; előfordul például, hogy a beszélő a szó és a rag ejtése között rövid szünet tartására kényszerül. Mik ezeknek a szóban tartott szüneteknek a sajátosságai, és mi lehet a megjelenésük oka? A szerzők sok beszélő mért adatainak alapján igyekszenek választ adni a kérdésekre. A kötet két utolsó fejezete egyrészt a szóredukciós jelenségekkel foglalkozik, másrészt a –ban/-ben határozórag hosszú és rövid alakjainak előfordulásával az életkor függvényében.

Az elemzések nagy mennyiségű mérési adatra épülnek korszerű számítógépes eljárások használatával. A kutatási eredmények leírásának stílusa világos, gördülékeny, a szövegezés jól érthető. Az összegző táblázatok és a sokféle, szemléletes ábra segítik az olvasót a megértésben. A kötet hiánypótló munka, amely jól használható a nyelvészeti kutatómunkában, az alkalmazott beszédtudomány területein (pl. a beszélő- és beszédfelismerésben, a beszédszintézisben), valamint a felsőfokú oktatásban.

Letöltés:  itt.


Megakadásjelenségek a magyar spontán beszédben

szerző: Gyarmathy Dorottya
MTA Nyelvtudományi Intézet, 2017, Budapest

A köznapi nyelven nyelvbotlásoknak nevezett megakadásjelenségek vizsgálata kiemelt jelentőségű a beszédkutatás számára, mivel felfedik mindazokat a folyamatokat és működési mechanizmusokat, amelyekről a hibátlan közlések elemzésekor nem juthatunk közvetlen információhoz. Mind a magyar, mind a nemzetközi szakirodalomban számtalan kutatás irányul a megakadásjelenségek elemzésére, mégis számos kérdés vár még megválaszolásra. A kategóriarendszer nem csak nyelvenként, de egy nyelven belül is eltéréseket mutat. A jelen monográfia célja a témakörrel kapcsolatos, máig tisztázatlan kérdések, ellentmondások ismertetése, továbbá a spontán beszéd megakadásjelenségeinek minél részletesebb bemutatása.

A kötet eredményei jól alkalmazhatóak a beszédtudomány, a fonetika és a pszicholingvisztika számára, továbbá az alkalmazott nyelvészet számos területén, valamint a beszédtechnológiában. Átfogó jellege miatt a könyvet nem csupán a nyelvtudománnyal foglalkozó szakembereknek ajánljuk, de oktatási segédanyagként is alkalmazható a felsőoktatás különböző szintjein, illetve a beszédtudomány iránt érdeklődő olvasók is hasznos információkkal gazdagodhatnak általa.

Kötet letöltése: itt.


Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák

szerző: Tar Éva
ELTE Eötvös Kiadó, 2016, Budapest
Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra

A gyermek a fonológiai fejlődés évekig tartó folyamatában sajátítja el a lexikális elemek kimondásához szükséges nyelvi tudást. a környezetében elhangzó beszédet és a saját beszédét is egyre komplexebb módon dolgozza fel, a szóalakok kiejtésében egyre pontosabban követi a felnőttek beszédét, a kiejtéshez szükséges beszédszervi működései pedig mind koordináltabbak lesznek. Néha azonban az elsajátítás folyamatát különböző tényezők akadályozzák, aminek eredményeképp a gyermek beszéde nem felel meg az életkor alapján elvárhatónak; e heterogén természetű kommunikációs zavart a beszédhanghibák ernyőterminussal jelöli a szakirodalom. a gyermeki beszéd variabilitása olyan jelenség, amely a tipikus és az atipikus fejlődésmenetet egyaránt jellemzi: a fonológiai fejlődés kezdetén a beszédprodukció meglehetősen variábilis, de az instabilitás a beszédhanghibák egyes típusaiban is kritikus sajátosság. bár a fent vázolt témakörök szakirodalma bőséges, a három területet egymással összefüggésben tárgyaló írás magyar nyelven nem jelent még meg. A jelen kötet célja a fonológiai elsajátítás tipikus menetére és az ismeretlen eredetű  beszédhanghibák  problémakörére  fókuszáló  korszerű  tudományos  eredmények  bemutatása,  valamint  annak  vizsgálata,  hogy  milyen módszerekkel tárható fel és miként értelmezhető a gyermeken belüli variabilitásnak a fonológia tipikus és atipikus elsajátítása során egyaránt megfigyelhető jelensége.

URL: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/tar-eva-fonologiai-fejlodes-variabilitas-beszedhanghibak/


Fonetikai olvasókönyv. Egyetemi e-jegyzet

szerkesztő: Bóna Judit
ELTE Fonetikai Tanszék, 2016, Budapest

Előszó

A fonetika rohamosan fejlődő tudományterület, amely eredményeinek alkalmazása egyre szélesebb körű a mindennapokban is. A témában írt kézikönyvek és tankönyvek jól használhatók az alapismeretek oktatásához, de egyrészt terjedelmi kötöttségeik miatt nem tartalmaznak minden specifikusabb témakört, másrészt a megjelenésük óta újabb és újabb fontos tudományos eredmények születtek és születnek napjainkban is. Szükséges volt tehát egy olyan kötet létrehozása, amely egyrészt kiegészítésként szolgál az egyetemi fonetika kurzusok anyagához, másrészt a laikus érdeklődőkkel is megismerteti a fonetikai kutatások legújabb eredményeit. Az olvasókönyvet elsősorban az elsőéves Fonetika kurzushoz készítettük, de a benne szereplő tanulmányokat úgy írtuk meg, hogy előképzettség nélkül is érthetők legyenek. Bízunk benne, hogy emiatt a nem fonetikusnak készülő hallgatók és más érdeklődők számára is érdekes és jól érthető összefoglaló tanulmányokat tartalmaz.

A tanulmányok a tudományosság követelményeinek eleget téve, közérthető módon fogalmazzák meg az adott témakörrel kapcsolatos ismereteket. A tanulmányok elején a témával kapcsolatos legfontosabb kérdések olvashatók, amelyek a mindennapi életben is felmerülő problémák szemszögéből közelítik meg a bemutatott tudományos kérdéseket. A tanulmányok végén ellenőrző kérdések állnak, ezzel megkönnyítve a hallgatók felkészülését a számonkérésre.

A kötetben szereplő tanulmányok a fonetika szinte minden területét érintik. Tárgyalják a beszéd élettani alapjait, a beszédszervek változásait az életkor függvényében, az alternatív beszédképzési módokat, a hallás zavarait; bemutatják a koartikuláció különböző formáit, szólnak a semleges magánhangzóról és a zöngekezdési időről, a szupraszegmentális elemekről, alkalmazott fonetikai kérdésekről, a szegmentálás problémájáról, a fonetika és a beszédtechnológiai kapcsolatáról és a fonetika történetéről is.

Bízunk benne, hogy az olvasókönyvet haszonnal forgatják majd az egyetemi kurzusokon, és több hallgató kap kedvet ahhoz, hogy még jobban elmélyüljön a beszéd tudományában.

a szerkesztő

URL: http://fonetikaitanszek.elte.hu/wp-content/uploads/2017/11/OlvasokonyvTeljes.pdf


Magánhangzók ejtése és észlelése a szopránéneklésben

szerző: Deme Andrea
ELTE Eötvös Kiadó, 2016, Budapest
Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra

A (magas alapfrekvenciájú) szoprán éneklésben a magánhangzók azonosítása a hallgatók számára nem könnyű feladat. Ennek az az oka, hogy a magánhangzó artikulációjának bizonyos értelemben ellentmond a magas alaphang létrehozására való törekvés az énekes részéről. A magyar köznyelvi magánhangzóknak a szoprán éneklésben jellemző sajátságos megvalósulásának leírására e könyv szerzőjének kutatásai előtt még nem született tudományos igényű vizsgálat. Ugyanakkor ez a könyv az énekelve ejtett magánhangzók észlelésének nemzetközi szakirodalmában is újdonságot hoz.

A szerző alaposan utánajárt a szakirodalomban olvasható megállapítások ellentmondásainak, nagy szorgalommal és alapossággal törekedett az olykor következetlenül kidolgozott kísérleti módszertanokból előállt féligazságok helyreigazítására. Saját, kontrollált kísérleteit a korábbi kutatások tanulságaiból okulva, ugyanakkor módszertani innovációkat is bevezetve végezte el, a magyar nyelv teljes hangzókészletét figyelembe véve. Az itt bemutatott kutatássorozat mindezek miatt nemcsak világszínvonalú, de a témakörben a létező legkorszerűbb tudást is bemutatja az olvasónak.

URL: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/deme-andrea-maganhangzok-ejtese-es-eszlelese-a-szopraneneklesben/


Női beszéd – férfi beszéd a fonetikai és a pszicholingvisztikai vizsgálatok tükrében. Nyelvtudományi Értekezések 167.

Szerző: Bóna Judit
Akadémiai Kiadó, 2016, Budapest

A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, hogy milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben (három különböző életkorban) 1. a beszédtervezési stratégiákban (a megakadások gyakorisága, fonetikai sajátosságai); 2. a szupraszegmentális szinten (beszédtempó, szünettartás stb.); illetve 3. a szegmentális szinten.

A kötet újdonságát az adja, hogy magyar nyelven ilyen összefoglaló még nem született a női és a férfi beszédről; és több olyan paraméter elemzését mutatja be, amelyet korábban még nem, vagy csak kevés adatközlő beszédprodukciójában vizsgáltak. Nóvuma továbbá, hogy nemcsak a fiatal felnőttkori beszédsajátosságokat tárgyalja, hanem kitér a különböző életkorokban (gyermekkorban és időskorban) megjelenő női/férfi különbségekre a beszédben.

URL (REAL): http://real.mtak.hu/40585/


BekeGépi beszélődetektálás magyar nyelvű spontán társalgásokban

Szerző: Beke András
ELTE Eötvös Kiadó, 2015, Budapest
Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra

Az emberiség régi vágy, hogy saját szóbeli kommunikációját reprodukálni tudja gépek által. A társalgás egy legszembetűnőbb jelensége, hogy körkörös folyamattal megy végbe, ahogy a részvevők egymást váltva mondják ki gondolataikat. Az ezt a váltakozást gépi úton modellező beszédtechnológiai eljárást a beszélődetektálás, amelynek alapvető feladata, hogy automatikusan jelölje a folytonos beszédjelben, hogy mikor ki beszél.

A kutatás fő motivációja az volt, hogy spontán társalgásokra valósítsunk meg beszélődetektálót, mivel az eddigi beszélődetektálók híradós adásokon vagy telefonhívásokra készültek. A legnagyobb kihívást azonban a több résztvevős spontán társalgások beszélőkre való bontása jelenti. A beszélődetektálásnak elengedhetetlen szerepe lehet a napjainkban egyre növekvő adatmennyiség automatikus feldolgozásában, amelyeknek nagy része beszélők szerint strukturálható.
A kötet érdeklődésre tarthat számot a beszédtechnológusok, a fonetikai és  más nyelvészeti tudományterületek kutatói körében.
URL: http://www.eltereader.hu/media/2017/06/Beke_READER.pdf

DiszharmDiszharmóniás jelenségek a beszédben

Szerkesztő: Gósy Mária
MTA Nyelvtudományi Intézet, 2015, Budapest

Victoria Fromkin, amerikai pszicholingvista azt írta több mint négy évtizeddel ezelőtt, hogy a megakadásjelenségek „ablakok” azokra a folyamatokra, amelyek a beszéd tervezésekor mennek végbe az emberi agyban. E tanulmánykötet ezen folyamatok egy részének nyelvészeti, fonetikai, illetve pszicholingvisztikai elemzését tartalmazza a magyar beszéd esetében.
A magyar beszéd diszharmóniás és megakadásjelenségeinek kutatása viszonylag rövid, alig másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. E témakör többféle aspektusból vizsgálható, egyes folyamatai szinkrón változások letéteményesei. A spontán beszéd tanulmányozásához szinte nélkülözhetetlen a formai és a funkcionális vizsgálatuk. Az elmúlt mintegy másfél évtizedben számos kiváló tanulmányt publikáltak e témában (jelentős részük adatai e kötet cikkeinek irodalomjegyzékében megtalálhatók).
A jelen tanulmánykötet elsődleges célja, hogy a legújabb kutatásokból válogatott eredményeket mutassa be. Hangsúlyozandó azonban az is, hogy egyfajta alapvetést fogalmaz meg a diszharmóniás és a megakadásjelenségek összefüggéseiről, a tipológiáról, az eddig elért főbb eredményekről, valamint a lehetséges elméleti hátterekről és a módszertanról. Természetesen a kutatómunka számos
irányban és módon folytatódik.
A fromkini megállapítást a magyar beszédprodukció sok szempontú vizsgálata alapján gondoljuk tovább.


TildaA spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban

Szerző: Neuberger Tilda
ELTE Eötvös Kiadó, 2014, Budapest
Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra

A nyelv és a beszéd elsajátításának folyamata régóta áll az emberek érdeklődésének középpontjában. A beszéd fejlődése a hatéves korig terjedő időszakban a leglátványosabb, ezért a kutatások többsége erre az életszakaszra irányul. Az anyanyelv-elsajátítás azonban korántsem zárul le a hatodik életévvel, a későbbi életkorok beszédében is tapasztalhatunk eltéréseket a felnőttnyelvi mintához képest.

A jelen kötet 6–14 év közötti tipikus fejlődésű gyermekek spontán beszédét vizsgálja több szempontból, a folyamatosság és a szerkesztettség aspektusából. A beszédproduktumok felszínen megjelenő tényezőinek elemzése révén kívánja megismerni a gyermeki beszédprodukció rejtett folyamatait, felmérni a különböző korosztályok nyelvi kompetenciáját, valamint empirikus adatokkal alátámasztani a nyelvi fejlődést.

A kötet érdeklődésre tarthat számot a pszicholingvisztika, a fonetika és más nyelvészeti tudományterület kutatói, valamint pedagógusok és szülők körében.

URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/12/NT_A_spontan_beszed_sajatossagai_gyermekkorban_READER.pdf


HorvathHezitációs jelenségek a magyar beszédben

Szerző: Horváth Viktória
ELTE Eötvös Kiadó, 2014, Budapest
Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra

A hezitálás (más néven kitöltött szünet) a beszéd természetes jelensége, számos funkcióban megjelenhet a közlésekben. Időt biztosít a gondolatok nyelvi átalakításához, a beszédtervezési, az önmonitorozási és a hibajavítási folyamatokhoz, fontos szerepe van a társalgás szerveződésében is.

A jelen kötet a hezitációs jelenségek gyakoriságát, fonetikai realizációit és funkcióit vizsgálja felnőttek és – magyar nyelven elsőként – gyermekek spontán beszéde alapján. A beszédprodukciós szempontú elemzések mellett első ízben mutat be kutatási eredményeket a hezitálás hallgatói feldolgozásával kapcsolatban; a jelenség megítéléséről pedig fiatal beszélők körében végzett kérdőíves felmérés ad képet.

A hezitációs jelenségek vizsgálata nemcsak a beszédtudomány számára nyújt fontos információkat, az alapkutatások eredményeit a beszédtechnológia is felhasználhatja, például a mesterséges beszéd természetesebbé tételéhez.

URL: www.eltereader.hu/media/2014/10/Horvath_V_Hezitacios_jelensegek_READER.pdf


Bona_Judit_Idoskori_READER (1)A spontán beszéd sajátosságai az időskorban

Szerző: Bóna Judit
ELTE Eötvös Kiadó, 2013
Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra

A 20. századot az idősek évszázadának is nevezték, hiszen az átlagéletkor az 1900-as évek előtti időszakhoz képest mintegy a kétszeresére nőtt, az idős korosztály aránya a modern társadalmakban folyamatosan emelkedik. A természetes öregedés során is számos fizikai, fiziológiai és pszichés változás következik be a szervezetben, amely a szóbeli kommunikációban is megnyilvánul. A jelen kötet bemutatja, milyen – a beszédet érintő – biológiai változások következnek be az időskorban, majd ezeknek a beszédtervezésben, a szupraszegmentális és a szegmentális hangszerkezetben megjelenő sajátosságairól ír.

Megtudhatjuk továbbá azt is, hogy hogyan vélekednek a saját és a fiatalok beszédéről az idősek, illetve mit gondolnak a fiatalok az idősek beszédéről. Az időskori beszéd vizsgálatának eredményei mind tudományos, mind társadalmi szempontból hasznosíthatók. Fontos szerepet játszhatnak a klinikumban, a beszédtechnológiai alkalmazásokban és a kriminalisztikai célú beszédelemzésekben is. A kötet tehát hasznos olvasmány lehet a nyelvészet különböző területeivel foglalkozóknak, a gyógypedagógusoknak, a logopédusoknak, a beszédtechnológiával foglalkozó mérnököknek és mindenkinek, aki idősekkel foglalkozik, illetve egyszer maga is idős lesz.

URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/10/Bona_Judit_Idoskori_READER.pdf


Marko_Az_irregularis_zonge_BORITOAz irreguláris zönge funckiói a magyar beszédben

Szerző: Markó Alexandra
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013
Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra

A (modális) zöngét a szakirodalom a hangszalagok kváziperiodikus rezgéseként határozza meg. A zöngeképzés egyes esetekben azonban (szándékosan vagy a beszélő akaratától függetlenül) eltérhet ettől, és a fonáció irregulárisba (glottalizáció, creaky voice) válthat. A korábbi időszakban ezt a jelenséget marginálisnak tekintették a hangtani szakirodalomban, illetve olyan, ritkán jelentkező zavaró tényezőnek, amely a vizsgálatból kizárandó adatok egy részének hátterében áll. Az utóbbi években azonban a nemzetközi tudományos érdeklődés egyre nagyobb mértékben fókuszál a glottalizált zöngeminőségre, elsősorban abból az okból, hogy több kutatás igazolta ennek a jelenségnek a kommunikatív funkcióit.

Jelen kötet a glottalizáció előfordulási gyakoriságát, pozíciós sajátosságait és funkcióit vizsgálja olvasott és spontán magyar beszédben. A témával kapcsolatos nemzetközi és magyar szakirodalom áttekintését követően a kötet a szerző különböző, a glottalizációra irányuló kutatásait mutatja be.

URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/04/Marko_Az_irregularis_READER.pdf


Marko-szerk_2012Beszédtudomány. Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig

Szerkesztette: Markó Alexandra
ELTE Bölcsészettumományi Kar és MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2012.

Ez a tanulmánykötet a beszédről szól – különböző nézőpontokból. Az írások legnagyobb része pszicholingvisztikai témájú, amelyek az anyanyelv-elsajátítást, illetve a beszéd életkori sajátosságait, a megakadásjelenségek természetét, a kétnyelvűséget állítják a középpontba, s szinte mindegyik témában találunk a produkciós és a percepciós nézőpontot érvényesítőt is. A beszéd szegmentális és szupraszegmentális fonetikai és fonológiai elemzése egyaránt helyet kapott. Az előbbiek között némelyik ugyancsak érintkezik az anyanyelv-elsajátítással, mások elméleti vagy módszertani kérdésekre összpontosítanak. A prozódiával kapcsolatos tanulmányok a szupraszegmentumok írásbeli jelölésének kialakulásától a spontán beszédben betöltött funkcióikon át a hangsúly fonetikai és fonológiai elemzéséig különféle megközelítéseket vázolnak fel. A beszédtechnológia két nagy témaköre, a beszédszintézis és a -felismerés is képviseltetve van egy-egy tanulmány erejéig.

E tanulmánykötet helyzetjelentésnek is tekinthető. Kiviláglik belőle, milyen témák foglalkoztatják a beszédet, a hangzó nyelvet vizsgáló kutatókat a harmadik évezred elején. Nívós tudományos munka, amelyet haszonnal forgathatnak a szakmabeliek és az érdeklődők egyaránt.

Szerzők: Siptár Péter, Varga László, Ruth Huntly-Bahr és Stacy N. Kile, Deme Andrea, Gráczi Tekla Etelka és Kohári Anna, Damir Horga, Gocsál Ákos, Markó Alexandra, Váradi Viola, Bóna Judit, Gyarmathy Dorottya, Horváth Viktória, Imre Angéla, Menyhárt Krisztina, Vesna Mildner és Martina Bajzec, Navracsics Judit és Sáry Gyula, Neuberger Tilda, Beke András, Olaszy Gábor, A. Jászó Anna, Keszler Borbála


 Nemeth-Olaszy-szerk_2011A magyar beszéd

Szerkesztette: Németh Géza és Olaszy Gábor
Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2011.

A beszéd bonyolult jelenség, noha ezt nem érzékeljük, hisz mindannyian tudunk beszélni. A könyv bepillantást nyújt ebbe a bonyolult mechanizmusba, amelynek három fő alkotóeleme a nyelv, az egyén, aki beszél és a kisugárzott hanghullám, mint akusztikai jel. A három alkotóelem összefüggéseit ismerheti meg az olvasó, a beszéd fiziológiai, fonetikai, akusztikai és jelfeldolgozási témaköreinek bemutatásán keresztül. Az információs társadalom egyre jobban igényli a beszédtechnológa (a temészetes beszédlánc elemei gépi elemzésének és megvalósításának) megoldásait, a korszerű információs rendszerekben, a távközlésben, az oktatásban, a beszédrehabilitációban és még számos területen. A beszédtechnológiával foglalkozó fejezetek bemutatják a terület főbb témaköreit (a gépi beszédészleléshez kapcsolódó ágazatokat, a beszédszintézist, a tömörítést stb.). A beszédtechnológia gyakorlati alkalmazásait gazdagon illusztrálja a kötet a távközlési és mobil alkalmazásoktól az egészségügyi fejlesztéseken keresztül a látássérülteket kiszolgáló rendszerekig. A magyar beszédet ilyen aspektusból tárgyaló könyv még nem jelent meg, tehát a kötet hiányt pótol. Kiknek szól a könyv? Igénylik az egyetemek, főiskolák, valamint minden olyan oktatási hely, ahol informatikusokat képeznek. Jó támogatást adhat távközlési fejlesztőknek és döntéshozóknak, a beszédtechnológiai fejlesztések szakembereinek, új, multimédiás távközlési szolgáltatások tervezőinek. Segítheti a humán területek oktatását is (fonetika, beszédelemzés, a nyelvészet és a beszéd kapcsolata, beszédpszichológia, egészségügyi betegségmegelőzés). Ajánljuk továbbá a középiskolások felső tagozatának is, valamint mindenkinek, akit érdekel a témakör (például fizikusok, nyelvészek, rádiósok, televíziósok, filmesek, a tudományos média szakemberei). Átfogó tartalma miatt hasznos információkat találhat benne minden érdeklődő, a mérnököktől a bölcsészekig.

A könyv terjedelme 700 oldal. A szerzőgárda a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékéhez kapcsolódik.

A TARTALOMJEGYZÉK FŐ FEJEZETEI:
EMBER, NYELV, BESZÉD – 1. A beszéd és az információs társadalom; 2. A beszéd komplex szerkezete; 3. Fiziológiai, fizikai alapok; 4. A beszéd és az írás kapcsolata
A BESZÉD SZERKEZETI ELEMZÉSE – 5. A beszéd szegmentális szerkezete; 6. A beszéd szupraszegmentális szerkezete;
BESZÉDTECHNOLÓGIA – 7. A beszédtechnológia tudománya; 8. Adatbázisok a beszédtechnológia szolgálatában; 9. A beszéd gépi észlelése és felismerése; 10. A beszéd gépi előállítása
BESZÉDTECHNOLÓGIAI ALKALMAZÁSOK – 11. Beszédinformációs rendszerek; 12. Példák a beszédtechnológia felhasználásának területeiről; 13. Interfészek, szabványok, honlapok, programok;
Irodalomjegyzék, Függelék, Tárgymutató, Rövidítések jegyzéke

További információk, kapcsolódó információk, anyagok és megrendelés: http://magyarbeszed.tmit.bme.hu/


Bona_2009A gyors beszéd – Produkciós és percepciós sajátosságok

Írta: Bóna Judit
MTA és a Lexica Kiadó, Budapest, 2009. 

Szülők, nagyszülők, pedagógusok, rádióhallgatók és tévénézők stb. szerint gyorsabban beszélünk, mint pár évtizede. Ugyanakkor reprezentatív minisztériumi és nemzetközi felmérések arra hívják fel a figyelmet, hogy életkortól függetlenül a magyar lakosság körülbelül egynegyedének komoly gondjai vannak a szövegértéssel. Bár ezek a felmérések olvasott szövegek megértését vizsgálják, bizonyos, hogy a probléma nemcsak olvasási nehézségekre vezethető vissza: az általános beszédfeldolgozási folyamatok ugyanis nagyban meghatározzák az olvasási, szövegértési működéseket.

A beszédmegértés problémájának számtalan oka lehet. Felmerül a kérdés, hogy ezek közül az okok közül nem a beszédtempó változása-e az egyik legjelentősebb. Hiszen a gyors beszédtempó nemcsak az időzítést érinti, hanem fonológiai és artikulációs szinten is hat a beszédfolyamatokra, és ezáltal hatással van a szemantikai, grammatikai feldolgozásra is.

A gyors beszéd produkciós és percepciós szempontú elemzése több szempontból időszerű feladat. Az értekezés újdonsága elsősorban az, hogy spontán beszédben vizsgálja a gyors és a gyorsított beszéd sajátosságait. A dolgozat újdonsága az is, hogy a gyors beszédtempó hatását a teljes beszédfeldolgozási folyamatban vizsgálja, vagyis az észlelés, a megértés (mondatértés) és az értelmezés (szövegértés) szintjén is.


Gosy-szerk_2007Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban

Szerkesztette: Gósy Mária
Nikol Kkt., Budapest, 2007.

Az anyanyelv-elsajátítás zavarai napjainkban egyre gyakrabban az elhangzó közlések feldolgozását érintik. Az erre utaló figyelmeztető jeleket a felnőtt környezet hajlamos félreértelmezni; a gyermeket játékosnak vagy figyelmetlennek gondolják, s így a nehézségek megsokszorozódhatnak. A következmények pedig akár az egész életre kihatnak; olvasási, helyesírási nehézséget, tanulási problémákat, viselkedési gondokat okozhatnak.

A Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban című kötet tanulmányai az elmaradottan, hibásan működő beszédpercepciós folyamatokat ismertetik és elemzik óvodás és iskolás gyermekcsoportokban tipikus fejlődés esetén, illetve beszédhibásoknál, hallássérülteknél, mentálisan érintetteknél, olvasási zavart mutatóknál, diszlexiásoknál, továbbá megkésett beszédfejlődés, specifikus nyelvi zavar fennállásakor, sőt fiatal felnőttkorban. Áttekintést kap az olvasó a hallás folyamatáról, a beszédészlelés neuropszichológiai vonatkozásairól, az anyanyelv elsajátításáról, valamint a beszéddiagnosztikai és a terápiás lehetőségekről is. A tanulmányok a szerzők saját kutatási eredményeit mutatják be és összegzik, ismertetik a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat. A tájékozódást az irodalomjegyzékek és a kötet végén található szakkifejezés-magyarázatok segítik.

A könyvet ajánljuk nyelvészeknek, pszichológusoknak, pedagógusoknak, logopédusoknak, gyógypedagógusoknak, egyetemi hallgatóknak, szülőknek és mindazoknak, akik e témakörök friss tudományos ismeretei iránt érdeklődnek.


Gosy-Imre_2007Beszédpercepciós fejlesztő modulok

Írta: Gósy Mária és Imre Angéla
Nikol Kkt., Budapest, 2007.

A beszéd fejlesztése olyan tevékenység, amelyet akkor is folytatunk, amikor nem is tudunk róla, legalábbis nem szándékosan tesszük. A mindennapi életben a szülők, a nagyszülők, az idősebb testvérek is a családon belül akarva-akaratlan fejlesztik a kisebb gyermekek nyelvhasználatát. Kétféleképpen. Egyfelől azzal, ahogyan ők beszélnek, azzal, amit mondanak, ahogyan azt mondják. Mintát adnak, példát mutatnak. Másfelől pedig azzal, hogy a kisgyermekhez szólnak, vele beszélgetnek, párbeszédet folytatnak, magyaráznak neki; vagyis az élet különféle helyzeteit verbálisan, azaz szavak, mondatok kiejtésével kísérik.

Évszázadokon át a felnőttek – mindenféle magyarázat vagy célzott tanítás nélkül is – képesek voltak ezt a kettős feladatot teljesíteni. Nem voltak ugyan pedagógusok, öntudatlanul mégis jól biztosították a gyermek anyanyelv-elsajátítását. A 20. század vége felé azonban ez mintha megtorpant volna. Legalábbis a mintaközvetítés, a nyelvi tudás és a nyelvhasználat mikéntjének átadása nem zökkenőmentes. A gyermekek főként az elhangzó beszéd megértésében elmaradásokat, zavarokat mutatnak. Fejlesztésre szorulnak. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon miért? A válasz fontos, de még fontosabb, hogy késlekedés nélkül történjen valami, vagyis minél előbb segítsünk azokon a gyermekeken, akiknek szükségük van erre.

Napjainkban az ösztönös fejlesztés nagyon sok gyermek esetében már nem elegendő. Ez azt jelenti, hogy célzottan, meghatározott terv és jól összeállított nyelvi anyag alapján kell foglalkoznunk a gyermekkel. Azokkal, akiknél tudjuk, hogy probléma van az anyanyelv-elsajátításukkal – például későn kezdtek beszélni vagy erősen beszédhibások – és azokkal, akiknél csak a vizsgálat, a diagnosztika mutatta ki a zavart.

A Beszédpercepciós fejlesztő modulok című könyv nem gyógyszer, ezért bárkinek ajánlható; nem árt akkor sem, ha nincs elmaradás vagy zavar a beszédészlelésben és a beszédmegértésben. Ha viszont szükséges, akkor nagyon jó hatású.

Ajánljuk mindenkinek, aki gyermekkel foglalkozik, a szülőknek és a nagyszülőknek éppúgy, mint az óvónőknek, logopédusoknak, gyógypedagógusoknak, fejlesztő pedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak (és még folytathatnánk a felsorolást). Noha a modulok egyfajta játékként is felfoghatók, azért sose felejtsük, hogy a gyermekeknek némelyik feladat nehéz lehet, nagy energiát igényel tőlük az, hogy közreműködjenek. Legyünk tehát türelmesek, fokozatosan fejlesszünk, és sokat dicsérjünk. Megéri.



Előadások

  • Bóna Judit: A hadaró beszéd temporális sajátosságai
    VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszus, 2004, Budapest
  • Gósy Mária: A fiziológiai kényszertől a nyelvi funkcióig
    VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszus, 2004, Budapest
  • Imre Angéla: Különböző szövegek szupraszegmentális jellemzői
    VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszus, 2004, Budapest
  • Gósy Mária: A beszéd és a beszéd tudománya
    Az országos Kazinczy-verseny bevezető előadása, 2004, Piliscsaba
  • Kovács Magdolna: Az artikulációs konfiguráció módosulásának kérdése
    VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszus, 2004, Budapest