Folyóirat

Megújul a korábbi, Beszédkutatás folyóirat, új neve: Beszédtudomány ‒ Speech Science. Korábbi számok 2018-ig a REAL-ban is: itt. Minden szám 2017-től: itt.

(Szerzoi_utmutato_Beszedtudomany)

A beszédtudomány minden területéről várjuk a tanulmányokat, pl.

  • artikuláció, akusztikum és percepció;
  • beszédtechnológia, beszédfelismerés, beszédszintézis, kriminalisztikai kutatások és alkalmazások;
  • fonológiai folyamatok érvényesülése a beszédben;
  • anyanyelv-elsajátítás;
  • idegen nyelv, két- és többnyelvűség;
  • prozódia, szintaxis;
  • pragmatikai vonatkozások;
  • klinikai kutatások, beszéd- és nyelvi zavarok;
  • korpuszok, adatbázisok fejlesztése;
  • diszharmóniás jelenségek a beszédben
  • további, a beszéd jellemzőivel, feldolgozásával, létrehozásával kapcsolatos témakörök

A kötetbe szánt tanulmányok leadási határideje 2020. febr. 2.  17. A tanulmányok terjedelme legalább 30.000 karakter (szóközökkel). A beküldés és a lektorálási folyamat az http://ojs3.mtak.hu/ oldalon keresztül fog történni.

Információkérés esetén a fonetika[kukac]nytud.hu e-mail címen fordulhatnak a szerkesztőkhöz.

 

Szerkesztők:

Gráczi Tekla Etelka, Gyarmathy Dorottya, Horváth Viktória, Krepsz Valéria, Mády Katalin

Szerkesztőbizottság:

Bunta, Ferenc,
University of Houston

Hámori Ágnes,
MTA NYTI

Hoffmann Ildikó,
MTA NYTI, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék

Huntley-Bahr, Ruth 
University of South Florida

Markó Alexandra,
ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék és MTA‒ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport

Mildner, Vesna 
University of Zagreb

Olaszy Gábor,
BME TMIT

Siptár Péter,
MTA NYTI, ELTE Elméleti Nyelvészeti Tanszék

Sztahó Dávid,
BME TMIT

Trouvain, Jürgen 
Saarland University

White, Laurence 
Newcastle University

 

Beszédtudomány ‒ Speech Science folyóirat szerzői számára

(Letöltés: Szerzoi_utmutato)

A megújult Beszédtudomány – Speech Science folyóirat első megjelentetésre szánt tanulmányokat vár a beszédtudomány bármely területéről magyar vagy angol nyelven.

A tanulmányokat két, szakterületi kompetenciával rendelkező bíráló bírálja. A szerkesztő bizottság ezen bírálatok alapján hozza meg az elfogadásról vagy elutasításról szóló döntést. A bírálat mindkét irányban anoním.

A kéziratok minimális terjedelme 30.000 leütés (absztrakttal és irodalomjegyzékkel együtt).

Minden benyújtott tanulmányhoz kérünk egy legfeljebb 2000 leütés terjedelmű angol nyelvű absztraktot. (Mind az angol, mind a magyar nyelvű tanulmányok esetében angol nyelvű összefoglalót kérünk.)

A kéziratok az első leadás során ne tartalmazzák a szerzőt, affiliációt és e-mailcímet. A lektorálás során elfogadott tanulmányok esetében az átdolgozott leadáskor a cím után szerepeljen(ek) a szerző(k) neve(i), affiliációja/i és e-mailcíme.

A kéziratokat pdf formátumban kérjük, az ábrákat emellett külön fájlként is (eps, png vagy bmp formátumban). A végleges verziót doc, docx, rtf, odt vagy tex formátumban kérjük majd.

A tanulmányokat az OJS rendszerében kell feltölteni. A feltöltő szerzőnek először regisztrálnia kell a rendszerben, így tudja feltölteni a tanulmányt. 

A feltöltés határideje idén 2020. 02. 02.

 

Formázási kérések

Az oldal beállítása A4-es, mind a négy oldalon 2,5 cm-es margóval. A tanulmányok törzsszövege Times New Roman 12 pontos betűvel készüljön másfeles sorközzel. A bibliográfia és a táblázatok Times New Roman 10 pontos betűmérettel készüljenek. Az ábrákon legalább 9 pt-os betűméretet használjanak, ugyancsak Times New Roman betűtípusban. Kizárólag UTF-8 alapú betűkészletet alkalmazzanak különleges (pl. fonetikai karakterek) esetében is. A tanulmány szövege sorkizárt legyen, elválasztások nélkül.

A címsorokat arab számokkal sorszámozzák, az alábbi minta alapján: 1., 1.1, 1.1.1 — Legfeljebb három címsori szintet alkalmazzanak.

A nyelvi példákat dőlten, a tartalmi kiemelést félkövér szedéssel jelezzék. Programkódot Courier New betűtípussal szedjenek.

Lábjegyzetet és végjegyzetet ne tartalmazzon a kézirat.

 

Szövegközi hivatkozások és bibliográfia

A szövegközi hivatkozások és a tanulmány végén megjelenő Irodalom fejezet formázásához az alábbi linken elérhető, BibTeX stílusokat összevető dokumentum newapa stílusát alkalmazzuk: http://homepage.stat.uiowa.edu/~rlenth/ALPHA/bibstylescompared.pdf.

A LaTeX-ben a megfelelő formátum a natbib csomag betöltésével állítható elő, a bibliographystyle pedig newapa legyen.

A szövegközi hivatkozások esetében a szerző és az évszám kerek zárójelben, vesszővel elválasztva jelenjen meg (Aspin, 1949). Több hivatkozás esetében a hivatkozások között pontosvesszőt használjunk (Aspin, 1949; Andrews et al., 1980). Ha ugyanazon szerzőtől több munkát hivatkozunk ugyanazon évből, azt az évszám után a, b, c… jelöléssel adjuk meg (Horváth, 2017a,b). Két szerző esetén a szerzők neve között & jelet használjunk (Anderson & McLean, 1974). Három vagy több szerző esetén az et al. rövidítést adjuk meg az első szerző neve után (Andrews et al., 1980).

Az Irodalom fejezetben a tételek megadásánál az alábbi minták alapján járjunk el.

Anderson, V. L. & McLean, R. A. (1974). Design of Experiments: a Realistic Approach. New York: Marcel Dekker.

Andrews, H., Snee, R., & Sarner, M. (1980). Graphical display of means. The American Statistician, 34, 195–199.

Aspin, A. (1949). Tables for use in comparisons whose accuracy involves two variances separately estimated. Biometrika, 36, 290–293.

Dong, X. & Nair, V. (1999). Bayesian analysis of the location-dispersion model. Technical report, University of Michigan.

Horváth, V. (2017a). Közlések grammatikai szerkesztettsége 6–9 éves gyermekek narratíváiban. Anyanyelv-pedagógia, 10(4), 5–18.

Horváth, V. (2017b). Megakadásjelenségek és időzítési sajátosságaik 6–9 éves gyermekek spontán narratíváiban. In J. Bóna (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 97–120). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Kinzer, G. R. (1985). Application of two-cubed factorial designs to process studies. In R. D. Snee, L. B. Hare, & J. R. Trout (Eds.), Experiments in Industry: Design, Analysis, and Interpretation of Results (pp. 39–45). Milwaukee: Quality Press.

 

Információk a korábbi Beszédkutatás folyóiratról:

A Beszédkutatás folyóirat évente egyszer, minden tavasszal jelenik meg
és megfelel az ERIH PLUS kritériumainak:

  • Minden tanulmány a terület szakértői által végzett anonim előbírálaton esik át.
  • A folyóiratot egy nemzetközi akadémiai szerkesztő bizottság állítja össze, melynek tagjai egyetemek vagy független kutatóintézetek munkatársai. Az aktuális szerkesztőbizottság minden kötet elején megtalálható.
  • Minden kötet tartalmazza a szerzők affiliációját és elérhetőségét. A könnyebb keresés érdekében ezeket egy táblázat foglalja össze a kötetek végén.
  • A folyóiratban magyar és angol nyelvű tanulmányok jelennek meg. A magyar nyelvűekhez rövid angol absztraktot is közlünk.
  • A Beszédkutatás 2018-tól online jelenik meg. Korábbi köteteink az osztályon és online is elérhetőek.

A szerkesztőbizottság tagjai:
Gósy Mária (MTA Nyelvtudományi Intézet)
Bunta Ferenc (University of Houston)
Horváth Viktória (MTA Nyelvtudományi Intézet)
Huntley Bahr, Ruth (University of South Florida, Tampa)
Mády Katalin (MTA Nyelvtudományi Intézet)
Markó Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fonetikai Tanszék)
Mildner, Vesna (University of Zagreb)
Olaszy Gábor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
Siptár Péter (MTA Nyelvtudományi Intézet)
Trouvain, Jürgen (University of Saarland)
Vago, Robert (Queens College and City University of New York)