Gósy Mária

Gósy Mária

Beosztás

  • tudományos tanácsadó, osztályvezető: MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai osztály
  • tanszékvezető egyetemi tanár: Eötvös Loránd Tudományegyetem Fonetika Tanszék

Elérhetőség

E-mail: gosy[.]maria[@]nytud[.]mta[.]hu

Publikációk

MTMT

Főbb kutatási területek

  • koartikuláció
  • megakadásjelenségek
  • gyermekek spontán beszéde és beszédpercepciója

Életrajz

Tanulmányok, munkahelyek, tudományos minősítések

  • 1975: az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–orosz szakán végzett. 1975‑től az MTA Nyelvtudományi Intézetének Fonetikai Osztályán dolgozik:
    (1975–1978: akadémiai ösztöndíjas; 1978–1980: tudományos segédmunkatárs; 1980–1986: tudományos munkatárs; 1986–1993: tudományos főmunkatárs; 1993 óta tudományos tanácsadó).
  • 1997 óta tudományos osztályvezető.
  • 2002: egyetemi professzori kinevezés; tanszékvezető egyetemi tanár az ELTE BTK Fonetikai Tanszékén.
  • 1977: egyetemi doktori vizsga summa cum laude minősítéssel. 1986: kandidátusi fokozat, 1994: akadémiai doktori fokozat (nyelvtudomány doktora/MTA doktora). 1996: habilitáció alkalmazott fonetikából (Janus Pannonius Tudományegyetem).
  • 1983: speciális szakképzés a Heim Pál Gyermekkórház Fül‑Orr‑Gégészeti Osztályán.
  • 1987: posztdoktori képzés a Massachusetts Institute of Technology (USA) beszédkutató laboratóriumában.
  • 1991: kutatóprofesszor az eindhoveni Percepciós Kutatóintézetben (Hollandia).
  • Három ízben jelölték az akadémia levelező tagságára (2009‑ben, 2012‑ben és 2015‑ben).

Elismerések

1975: OTDK‑különdíj (Nyíregyháza). 1986: MTA Ifjúsági Díj. 1990: Kempelen Farkas Emlékérem. 1993: a Fül‑Orr‑Gége Szakmai Kollégium Audiológiai Szekciójának Békésy György Díja (tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásáért). 1994: az OPAKFI Tudományos Egyesület Békésy György‑díja (beszédtechnológiai eredményekért). 2000: Széchenyi Professzori Ösztöndíj. 2004: Brassai Emlékérem. 2008: Akadémiai Díj. 2008: Bárczi Gusztáv Emlékérem. 2011: Pro Neophilologia in Hungaria Érdemérem. 2012: Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés. 2015: Eötvös Loránd Tudományegyetem Cziráky Antal‑díj kitüntetés.

Kutatási területek

Kutatómunkáját a beszédkutatáson belül az általános és a magyar fonetika, valamint a pszicholingvisztika területein folytatja. Főbb kutatási területei: a beszéd szegmentális szerkezete (frekvenciaszerkezet, időtartam), szavak fonetikai sajátosságai, a spontán beszéd jellemzőinek vizsgálata, a koartikulációs folyamatok elemzése, fonológiai és fonetikai folyamatok összefüggései, a beszédprodukció és a beszédpercepció tipikus és atipikus folyamatai (az anyanyelv‑elsajátításban is), valamint mindezekre épülő alkalmazott fonetikai kutatások.

Elsőként foglalkozott magyar nyelven számos témával, például a gyermekek beszédének akusztikai‑fonetikai vizsgálatával, a spontán beszéd fonetikai és pszicholingvisztikai elemzésével, a beszédpercepciós folyamatokkal, beszédészlelési zavarokkal, egyes koartikulációs jelenségekkel, a magánhangzók semlegesedésével, a hangátmenetek fonetikai jellemzőivel, virtuális mondatokkal, a spontán beszéd megakadásjelenségeivel, a fonetikai redukálódás kérdéskörével. Első összegzését írta meg könyvben a beszédészlelés folyamatainak (1989), a pszicholingvisztikának (1999 és 2005), illetve a fonetika tudomány korszerű tárgyalását adta a Fonetika, a beszéd tudománya c. kötetében (2004).

1997‑ben elindította a BEA, az első magyar, fonetikai kutatásokra alkalmas spontánbeszéd‑adatbázis (BEA) fejlesztését. A munkálatokat azóta is folyamatosan irányítja (az adatbázis ma közel 400 beszélő mintegy 340 órányi anyagát tartalmazza). Nagyságát és protokollját tekintve a BEA az egyik legnagyobb ilyen adatbázis nemzetközi tekintetben is, egy része a Praat programban annotálva van. A BEA nemzeti értéke igen nagy. Ötletadó résztvevője a GABI gyermeknyelvi adatbázisnak, amelyet az ELTE Fonetikai Tanszékén fejlesztenek. 2014‑ben kezdte meg munkatársaival a Magyar (L1)–angol (L2) beszédadatbázis (HunEng‑D) fejlesztését, amely jelenleg 60 beszélő mintegy 30 órányi rögzített és annotált anyagát tartalmazza. Vezetésével kezdődött el a hallás alapú megakadásjelenségek gyűjtése és kategorizálása (2004‑től); a gyűjtemény jelenleg több mint 8000 lektorált adatot tartalmaz. Multimédiás ismertető CD elkészítésében vett részt In Memoriam Farkas Kempelen címmel (2004).

Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásai

Kutatási eredményeit igyekezett a lehetséges gyakorlati alkalmazásokkal összekapcsolni.

Beszédpercepciós kutatásainak eredményeként jött létre a mesterséges beszéden alapuló hallásszűrés lehetősége, erre A szintetizált beszéd alkalmazása a hallásszűrésben c. (munkatársaival kifejlesztett) eljárásra szabadalmi oltalmat adtak (1984‑ben). A módszert azóta is széles körben használják logopédiai, audiológiai központokban, óvónők, védőnők, utazó logopédusok, audiológus asszisztensek (német verzióját Németországban, a regensburgi egyetemi klinika Foniátriai és Gyermekaudiológiai Osztályán használták).

1991 és 1998 között részt vett számos kriminalisztikai fonetikai vizsgálat elvégzésében a kormány, bíróságok és a rendőrség hivatalos felkérésére. Több alkalommal végzett beszédszakértői munkálatokat különféle intézmények és hivatalok felkérésére (pl. Igazságügyi Minisztérium, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat).

Akusztikai‑fonetikai elemzései segítették egy beteg nagyon ritka afáziatípusának felismerését, amit a klinikai vizsgálatok csak később tudtak képalkotó eljárásokkal igazolni.

Beszédészleléssel, beszédmegértéssel, illetve az olvasással és az olvasási nehézségekkel kapcsolatos kutatásain alapszik a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztése (és sztenderdizálása, ami 1990‑re készült el). A GMP gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének életkorspecifikus megítélésére alkalmas. A komplex diagnosztikát széleskörűen használják az országban (pedagógusok, főként tanítók, gyógypedagógusok, logopédusok stb.); eredményei alapján meghatározhatók a gyermek rejtetten működő folyamatainak elmaradásai, esetleges zavarai, amelyek tanulási nehézséghez vezetnek. Több könyvben írt a beszédészlelési és beszédmegértési nehézségeket mutató gyermekek fejlesztésének módozatairól, ezek kézikönyvekként szolgálnak a gyakorlatban. Megtervezte, kialakította és évente tartja azokat a felsőfokú továbbképzéseket, amelyeken a szakemberek a diagnosztikát és a terápiát elsajátíthatják. Az Oktatási Minisztérium már négy ízben akkreditálta a GMP diagnosztikai és terápiai továbbképzést. A GMP‑t adaptálták német és angol (brit és amerikai angol) nyelvre.

Publikációk, szerkesztések

Tizenkét könyve jelent meg, egy angolul. Továbbá hat ismeretterjesztő, illetve az oktatásban, főként a beszédfejlesztésben használt könyvet írt. 353 tanulmánya jelent meg, közülük 104 idegen nyelven. Ismert független hivatkozásainak száma 2467, közülük több mint 166 idegen nyelvű műben. Hirsch‑indexe: 20.

Kilenc tudományos kötetet, az Acta Linguistica Hungarica három számát, a The Phonetician 2007/1‑es és társszerzőségben a 2013‑as, valamint a 2016‑os folyóiratszámait szerkesztette. A Diszharmóniás jelenségek a beszédben című szerkesztett kötet 2015 őszén jelent meg. Önálló vizsgálatai mellett számos társszerzős kutatása van, mind magyar, mind külföldi szakemberekkel.

A Beszédkutatás főszerkesztője (1993 óta), amely ERIH NAT kategóriás folyóirat. Az Alkalmazott Nyelvtudomány szerkesztőbizottságának elnöke (2001–2010), majd tagja, a Modern Nyelvoktatásnak és aBeszédgyógyításnak négy‑négy éven át volt szerkesztőbizottsági tagja. A Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből (1985–1988) folyóirat alapító szerkesztőbizottsági tagjaként működött. A Modern Filológiai Társaság filologia.hu online, lektorált folyóirata Tanácsadó Testületének tagja (2009–).

1988‑tól (több éven át) Herman József akkori igazgató felkérésére végezte az MTA Nyelvtudományi Intézetben megindult könyvkiadás (Linguistica, Series A, Studia et dissertationes sorozat) munkálatainak szervezését. A Magyar Fonetikai Füzetek technikai szerkesztője (1978–1981), majd a szerkesztőbizottság megalakulása után annak tagja volt (1988‑tól az 1991‑es megszűnésig).

Nemzetközi szerkesztőbizottsági tagságok: Journal of Research in Reading (1992–1995), Journal of Multilingual Disorders (2001–2007), Govor (2002–), The Phonetician (2003–), Journal of the International Phonetic Association (2008–).

Előadások, meghívások, konferenciaszervezések

101 hazai konferencián szerepelt, 28 esetben plenáris, több alkalommal meghívott előadóként. Számos hazai konferenciát szervezett (ill. vett részt a szervezésükben). Főszervezője volt a Vértes O. András Emlékkonferenciának (1997), a BEA workshopnak (2012), valamint a Beszédkutatás konferenciáknak kétévente folyamatosan 1992 óta. A Magyar Nyelv Hete keretében szervezett konferenciát az Akadémián (2013), és vett részt felkért előadóként számos további konferencián (pl. A magyar nyelv napja /2015‑ben/ ésA magyar tudomány ünnepe eseménysorozatában tartott felkért előadásokat (MTA: 2011, 2013, 2015; Veszprém: 2013).

Különböző funkciókban vett részt nemzetközi konferenciák szervezésében. Elnökként: Speech Research(1989), One‑Day Workshop on Phonetics (1996), International Workshop in Phonetics Dedicated to the Memory of Wolfgang von Kempelen (2004), alelnökként: 9th European Conference on Reading (1995),Eurospeech Conference (1999), szervezőbizottság tagjaként: International Congress for Child Language Research (1991), International Békésy Conference (1999). Egyik szervezője volt a Workshop on Phonetic Learner Corpora című eseménynek a 2015‑ös Fonetikai Világkongresszuson. A nemzetközi Speech Prosody Workshop Program Bizottságának felkért tagja 2014‑ben (Dublin) és 2016‑ban (Boston). Nemzetközi workshop szervezését kezdte meg főszervezőként 2017‑re, továbbá felkérték az International Congress of Clinical Linguistics and Phonetics (ICPLA) megszervezésére, illetve házigazdájául 2018‑ban. Több ízben kérték fel nemzetközi konferenciák üléselnöki tisztségére, legutóbb 2015‑ben, az International Congress of Phonetic Sciences kongresszuson.

24 alkalommal hívták meg külföldi egyetemekre előadás tartására Európában és a tengerentúlon.

Nemzetközi konferenciákon 10 alkalommal plenáris előadó, 4 alkalommal felkért előadó, és 70 előadását fogadták el különböző nemzetközi eseményeken (legutóbbi: 3rd International Workshop on Phonotactics and Phonotactic Modeling, 2015, Bécs). Kiemelendő két nagy sikerű plenáris előadása: aEurospeech nemzetközi kongresszuson (1999), amelyet mintegy 1200‑an hallgattak meg és a Clinical Linguistics and Phonetics című nagy presztízsű konferencián 2007‑ben.

Hazai és nemzetközi tudományos közéleti tevékenység

Hazai

Számos tudományos bizottság és társaság tagja. A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) alapítóinak egyike, ill. vezetőségi tagja (1990–1997). 1990 óta a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaságalelnöke. 1995–2002: az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának elnöke (1999–2005), azt követően tagja; a Magyar Nyelvi Munkabizottság tagja (1998‑tól). Az MTA Akusztikai Osztályközi Önálló(korábban: Komplex) Bizottságának választott tagja (1986 óta, három éven át bizottsági titkár). Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja (1996‑tól). Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának tagja. A Közoktatási Elnöki Bizottság felkért tagja (2011–). A MANYE tagja (2014‑ig). A Nyelvtudományi Társaság tagja.

2001‑ben, majd 2004‑ben ismételten az MTA doktorképviselőinek sorába választották. Az MTA társadalomtudományi osztályainak szavazása alapján az MTA elnökségének tagja lett (2004–2007). Az MTA Vezetői Kollégiuma tagjává választották (2004–2007).

2005–2007: az MTA I. Osztálya tanácskozási jogú tagja; 2014‑től állandó meghívott.

A Doktori Tanács tagja az MTA I. osztályának képviseletében (2011–).

2015‑ben felkérték az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) Bölcsészet‑ és Társadalomtudományi Szakbizottság tagjának.

Számos esetben vesz részt tudományos minősítési eljárásokban (PhD és doktori fokozatoknál, habilitációs eljárásokban, elnökként, opponensként, titkárként, tagként). Az OTKA Nyelvészeti Bizottságának tagja volt három éven át (1998–2001). Az ELTE BTK Habilitációs Bizottságának tagja (1996–2002). AzELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Tanácsának tagja (2002–2006 és 2014‑től jelenleg is). A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) Nyelvtudományi Bizottságának tagja volt (2007–2009). AzELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának törzstagja (2009–2015). A Szegedi Egyetem Habilitációs Bizottságának tagja (2015‑től).

Az MTA rendszeresen felkéri bírálónak különféle pályázati eljárásokban (pl. Lendület, Infrapályázat, Posztdoktori Pályázat, ill. habilitációs eljárás, egyetemi tanári kinevezés), továbbá tanulmányok lektorának.

A Nyelv‑ és Irodalomtudományok Osztálya Bolyai Szakértői Testületének tagja (2014–). ANyelvtudományi Társaság Gombocz‑díj Bizottságának elnöke. Az ELTE Kari Tanácsának választott tagja volt (2008–2011). A Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának tagja volt (2007–2008).

Az ELTE BTK felhívására összeállította és elindította a Sokszínű beszédtudomány című tudománynépszerűsítő (féléves) szabadegyetemi előadássorozatot (2012). A Kazinczy‑díj Alapítványbizottságának tagjául kérték fel (2003–2005). Részt vett a Kutatók éjszakája előkészítésében és megvalósításában két alkalommal (2011‑ben és 2013‑ban).

Irányításával és részvételével 2000‑ben létrehozták A magyar kísérleti fonetika története című állandó kiállítást a Nyelvtudományi Intézetben, amelyet számos hazai és külföldi szakembernek mutatott be vezetéssel; és amelyet a fonetikát hallgató elsőéves csoportok és több mesterszakos kurzus hallgatói látogatnak a kurzus keretében.

Egyik tudománynépszerűsítő cikkét választották a 2014‑es érettségi (szövegértés) kötelező tételének.

Nemzetközi

1993–1997: az International Reading Association Európai Bizottságában Magyarország képviselője. AzInternational Reading Association (USA‑központtal) tudományos tanácsának tagja (1990–1998). 1997–2000: a European Association of Speech Communication (ESCA, majd ISCA) kilenc tagú elnökségének tagja.

2003 óta a Society of Phonetic Sciences alelnöke, illetve főtitkára.

2011‑ben az International Phonetic Association elnökségébe választották.

Nemzetközi konferenciákra és különböző nemzetközi szakfolyóiratokba küldött publikációk és pályázatok rendszeresen felkért bírálója. Nemzetközi kapcsolatai sokrétűek.

Oktatás

Hazai

Óraadóként tanított az alább felsorolt egyetemeken. 1977–1987: Budapesti Tanítóképző Főiskola, 1992–2002: ELTE Bölcsészettudományi Kar, 1994: Károli Gáspár Református Egyetem, 1999: Veszprémi Egyetem, Szegedi Egyetem (doktori képzésben több féléven át), 2005: Debreceni Egyetem, 2009/2010: Kaposvári Egyetem. A Magyar Rádió bemondóinak beszédtechnikai oktatását végezte felkérésre 1985‑ben.

2002‑től tanszékvezető egyetemi tanár: ELTE BTK Fonetikai Tanszék. Mind az osztatlan tanárképzésben, mind a BA, MA és PhD szinteken oktat. Évente 10‑12 szakdolgozója van, akik sikeresen vesznek részt a különböző egyetemi megmérettetéseken, beleértve az OTDK‑t. A Beszédtudomány TDK elindítója a Fonetikai Tanszéken.

Kidolgozta a Kísérleti és alkalmazott fonetika című egyetemi programot (2002/2003), munkatársaival aBeszédtudomány szakirányt (2009), a Nyelv‑ és beszédfejlesztő tanári mesterszakot (2009), a Beszédtréner, beszédtanácsadó szakirányú továbbképzési szakot (2013), valamint a Beszédtudomány diszciplináris mesterszakot (2012). Számos új kurzust vezetett be, és oktatott elsőként.

Doktori képzés: törzstag (ELTE, 2015‑ig), oktató, illetve témakiíró a Pécsi és a Szegedi Egyetemen is (magyar és angol nyelven).

Fokozatot szerzett 26 doktorandusza (24 magyar és két külföldi). Tizenkét aktív doktorandusza van jelenleg, közülük kettő abszolutóriumot szerzett, öten szigorlatoztak. Heten államilag támogatott (ösztöndíjas) képzésben tanultak/tanulnak. Tanítványai közül hárman Bolyai‑ösztöndíjasok, egy Junior Prima (oktatói) díjat, egy Gombocz‑díjat, egy Herman József Fiatal Kutatói Díjat kapott, egy pedig az MTA Fiatal Kutatók Félidőben Konferencia I. díját nyerte el. Volt doktoranduszai közül tizenhatan a felsőoktatásban, öten MTA kutatóintézetben dolgoznak. Tanítványai közül öten nyerték el az MTA Fiatal kutatói státuszát a Nyelvtudományi Intézetben.

2009‑ben létrehozta és azóta vezeti az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskoláján belül az Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programot.

Oktatott kurzusai közül néhány: fonetika, pszicholingvisztika, beszédprodukció, beszédészlelés és beszédmegérés, nyelvi és beszédzavarok, hangszínképelemzés, beszédtervezési folyamat, alkalmazott fonetika, anyanyelv‑elsajátítás, alkalmazott pszicholingvisztika, kutatásmódszertan.

Az Oktatási Minisztérium felkérésére évente elnökli a Pedagógusjelöltek Kazinczy Ferencről elnevezett szépkiejtési versenyét; hasonlóképpen az ezt megelőző versenyt az ELTE‑n.

Külföldi

1987‑ben a Bostoni Egyetemen tanított. 1991‑ben egy doktorjelölt témavezetői feladatait látta el a Percepciós Kutatóintézetben (Eindhoven, Hollandia). 1991 és 1993 között vendégoktató volt a Bécsi Egyetem Általános Nyelvészeti Tanszékén. 2008: a GMP diagnosztikát oktatta nemzetközi workshop keretében, amelynek címe International course in diagnostics of speech perception in children volt. A Macquarie University (Ausztrália) felkérésére doktori disszertációt bírált (2012).

Pályázatok

Nemzetközi COST219 pályázat (1994–1995), Copernicus Project (Speak! No. 10393, Speech generation in Multimodal Information Systems, 1993–1996). 1999–2001 és 2004–2006: a Nemzeti Kutatási Fejlesztési program (NKFP) BME‑vel közösen elnyert pályázatai (Magyar nyelvi informatikai technológiák fejlesztése és alkalmazása), Széchenyi Információs Társadalom Projekt (2001–2002), a Hegedűs‑archívum létrehozására elnyert pályázat (2007), Montana Beszédpályázat (2010), MTA Kutatási Infrapályázat (2013‑ban, 2014‑ben, 2015‑ben).

Több OTKA‑pályázatot nyert el, négynek a vezetője; jelenleg a 2013‑ban elnyert OTKA‑pályázat témavezetője. Munkatársaival az ELTE‑n elnyerte a Felsőoktatási Strukturális Alap (FSA) pályázatát (2015). Témavezetőként fiatal kutatóval beadott pályázata MTA Posztdoktori támogatást nyert (2015).

Főbb kutatási eredmények

Munkásságában mindig az objektív (mért, adatolt) tények és azok nyelvi (nyelvhasználati) relevanciájának összefüggéseit igyekezett leírni, a beszédet pedig a maga teljességében vizsgálni és láttatni. Szigorú következetességgel viszi végig minden kutatásában a beszédelemzésekhez nélkülözhetetlen interdiszciplináris szemléletet. Jelentős eredményeket ért el a magyar beszéd korszerű akusztikai‑fonetikai leírásában, egyes beszédhangok (pl. magánhangzók, a pergőhang, a felpattanó zárhangok, a h tekintetében, valamint a koartikulációs jelenségek nyelvspecifikus elemzésében (pl. a hangátmenetek, a zöngekezdési idő, a redukálódási folyamatok, a hiátus kérdésköre). Szakmai eredményei úttörők a kiejtést megelőző beszédtervezés és a spontán beszédben előforduló hibajelenségek korrekciós folyamatainak vizsgálatában. Elsőként foglalkozott a beszédészlelési folyamatok kutatásával és azok gyakorlati felhasználásával (GMP‑diagnosztika), amely tágabb értelemben lehetővé tette a beszédzavarok egyfajta tipológiájának a megalkotását is. Beszédészlelési modellt állított fel a magyar nyelvre. Vizsgálatai során rugalmasan alkalmazkodott a beszédtechnológiai változásokhoz, munkáiban a különféle eszközök (pl. palatográf, frekvenciaszűrő, hangszínképelemző) használatát már 1978‑tól a számítógép egészítette ki (PDP 11/34). Felismerte a korszerű beszédkutatáshoz mára megkerülhetetlenné vált (beszéd)adatbázisok szükségességét, ezek a fejlesztések meghatározók a magyar fonetika fejlődésében, illetve a kutatók egyéni munkájában, és biztosítják a nemzetközi szintű kutatások alapjait.

Iskolateremtés

Munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy új szemléleten alapuló beszédkutatást indított el mind az egyetemi oktatásban, mind pedig a Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályának keretein belül. Hosszú évek óta számos fiatal követi ezt a szemléletet, és folytatja ennek megfelelően a kutatásait, illetve érvényesíti a tanításban. Az egyetemi oktatásban a korszerű beszédtudomány kurzusaihoz monográfiáival, a kurzuskínálat szélesítésével, egyetemi olvasókönyv szerkesztésével, az oktatók felkészítésével, új kurzusok és szakok indításával, az oktatók kutatásainak segítésével és ösztönzésével járult hozzá.